Ha megoldást nem is, de átmeneti enyhülést hozhatna a magyarországi közutak elkeserítő helyzetével kapcsolatosan a 2013 nyarán hazánkban is bevezetett útdíjrendszer. A magyar utak mintegy negyede van elkeserítő állapotban, olyannyira, hogy akkor sem lehetne őket egy csapásra felújítani, ha a rendelkezésre álló összeg többszörösével gazdálkodhatnánk.

2014-ben körülbelül 24 milliárd forint jut az utak felújítására, ahhoz azonban, hogy 2030-ig rendbe tegyék a hazai úthálózatot, legalább 130 milliárdra lenne szükség, ahhoz pedig, hogy egyszerre varázsolják újjá őket, 385 milliárdra.

Nem segített az EU-s pénz

Takács Miklós, a Főmterv Zrt. igazgatója az MLSZKSZ által szervezett Nemzetközi Közlekedéslogisztikai Konferencián azt mondta, az elmúlt hét évben egyáltalán nem foglalkoztunk a meglévő utak felújításával. Bár az Európai Unió támogatást biztosított bizonyos útépítési munkálatokhoz, ehhez önrészre is szükség volt, ez pedig minden pénzt felemésztett, nem maradt semmi arra, hogy a meglévő infrastruktúrát is karbantartsák.

Ezekben az években a közutak állapota a javítás hiánya miatt teljesen leromlott, az összesen 31 ezer kilométernyi úthálózat egynegyedét teljesen újjá kellene építeni ahhoz, hogy továbbra is használni lehessen. Takács Miklós az említett konferencián kifejtette, az EU által meghatározott célok a régi szocialista országok útjainak állapotán nem javítanak sokat, ugyanis ezek a célok olyan úthálózatra lettek kifejlesztve, amik esetében az alapok rendben vannak. Magyarországon ráadásul nem megfelelően előkészített projektek valósultak meg az EU által támogatott évek során, inkább elszigetelt munkálatok folytak.

Tovább romolhat a helyzet

A végeredmény az lett, hogy a 31 ezer kilométernyi magyarországi közúthálózatból mintegy 7000 kilométernyi szakasz teljesen tönkrement, ez az utak közel negyedét jelenti. Az úthálózat hossza, és a 15 éves felújítási ciklus alapján évente körülbelül 2000 kilométernyi közutat kellene felújítani, ennek ellenére ez körülbelül 600-800 kilométernyi úttal történik meg. A megoldás azonban nem ilyen egyszerű: ebben a tempóban mindössze három év alatt megduplázódhat a legrosszabb állapotban lévő utak száma, ugyanis a javítás lassú üteme miatt, mialatt a legsúlyosabb hibákat javítják, a kevésbé súlyosak is tovább romolhatnak.

Ha a jelenleginél jóval magasabb, 130 milliárd forint állna rendelkezésre a munka elvégzésére, és majdnem az egészet a legrosszabb állapotban lévő szakaszok kijavítására fordítanánk, az sem lenne elég ahhoz, hogy ne romoljon tovább a helyzet. Ebben az esetben az újjáépítendő utak hossza rövid időn belül 13 ezer kilométerre nőne ugyanazért, amiért az előző esetben: miközben a legrosszabb minőségű szakaszokat újítanák, az addig még használható részek állapota is végletesen leromlana. A teljes munkafolyamat így 2041-ig tartana, vagyis körülbelül 28 évre lenne szükség ahhoz, hogy befejezzük a munkálatokat, és az összes út megfelelő minőségű legyen.

Mit lehetne tenni?

Takács Miklós szerint a megoldás az lenne, ha a pénzt a munka kezdetekor nem a legrosszabb, hanem a kicsit jobb állapotban lévő szakaszokra fordítanák. Így azok nem romlanának el véglegesen, ezzel pedig – ha teljesen nem is megállítható –, lényeges mértékben csökkenthető a további romlás üteme. A túlságosan lepusztult állapotú úthálózat hossza így is nőne egy ideig, azonban jóval hamarabb megállna, mint az előző két esetben. Ha ezt az alternatívát választanánk, a teljes magyarországi úthálózatot sikerülhetne felújítani 2030-ra, azaz lényegesen rövidebb idő alatt, mint az előző esetben.

A szakember szerint ahhoz, hogy az egész magyar közúthálózatot egyszerre újítsuk fel, körülbelül 385 milliárd forintra volna szükségünk. Ez az összeg nem áll rendelkezésre, ahogy a fenti példákban említett 130 milliárd forint sem. Bár a nyáron bevezetett e-útdíjnak köszönhetően juthatna több pénz is erre a területre, ugyanis több mint 150 milliárdos pluszbevételt hoz, de ennek jó részét, mintegy 100 milliárd forint körüli összeget visz el az M5-ös és M6-os autópálya koncessziós díja. Szűcs Lajos, a fejlesztési tárca főosztályvezetője a konferencián kijelentette, számításaik során azt veszik alapul, hogy az éves bevétel nem fogja meghaladni a 200 milliárd forintot. Az ebből lejövő autópálya koncessziós díjak után is maradna még jó néhány tízmilliárd, azonban ennek más helyet szántak a költségvetésben a szakma szerint.

Nem az utak miatt sok a baleset

A KSH adatai szerint a magyar utak több mint fele, 53 százaléka rossz, 13 százalék nem megfelelő, egyharmaduk pedig teli van nyomvályúval, sok annyira, hogy már veszélyes mértékű. Ennek ellenére a legtöbb esetben nem ezt nyilvánítják a közúti balesetek okának. Ahhoz képest, hogy a balesetek körülbelül egynegyede történik borzasztó minőségű úton, igen elenyésző azon esetek száma, amikor egyértelműen ezt jelölik meg okként: 15,2 ezerből mindössze 19 balesetet okozott hivatalosan a rossz minőségű út. Többször teszik felelőssé a sofőrt, azzal az indokkal, hogy nem az útviszonyoknak megfelelően vezetett.