Krisán László, a Széchenyi Kártya Programot irányító KAVOSZ Zrt. vezérigazgatója elmondta, hogy a KAVOSZ Vállalkozásfejlesztési Zrt. az elektronikus útdíjhoz kapcsolódó hitelprogramban pár napon belül megkezdi a hiteligénylések befogadását. Kezdetben folyószámla jelleggel folyósítják majd a hitelt, de hónapokon belül már plasztikkártyával is igénybe lehet venni az útdíj hitelt.

A KAVOSZ adatai szerint több mint 250 ezer igénylést fogadtak el az elmúlt 10 évben. A Széchenyi Kártya programon belül 190 ezer hitelügylet jött létre, több mint 1200 milliárd forint értékű kölcsönösszegre. Kedden a Vidékfejlesztési Minisztérium (VM) agrárgazdaságért felelős helyettes államtitkára arról tájékoztatott, hogy a magyar mezőgazdaság finanszírozását kedvezőbbé és stabilabbá fogja tenni az Agrár Széchenyi Kártya.

A Magyar Kereskedelmi és Iparkamara elnöke, Parragh László a következőképpen nyilatkozott: a magyar gazdaság számára a 2008-as pénzügyi válság óta igen csak gondot jelent a forráshiány, ennek pótlására a KAVOSZ által működtetett Széchenyi Kártya program alkalmas. A KAVOSZ a Széchenyi Kártya programban több hitelterméket is biztosít, valamint a 2014-2020-as európai uniós fejlesztési ciklusban szeretne részt venni a 100 millió forint alatti európai uniós források kihelyezésében, hiszen nem kevés tapasztalattal rendelkezik a pénzügyi lehetőségek vállalkozásokhoz történő közvetítésben – mindezt az MKIK elnöke fejtette ki. Dávid Ferenc, a Vállalkozók és Munkáltatók Országos Szövetség (VOSZ) főtitkára arra helyezte a hangsúlyt, hogy agrárium nélkül nincs versenyképes gazdaság sem. A mezőgazdaságnak jelentős szerepe van az exportban és a foglalkoztatásban. A Nemzeti Agrárgazdasági Kamara (NAK) országos elnöke, Győrffy Balázs arról nyilatkozott, hogy az Agrár Széchenyi Kártya nem tesz különbséget, mint a bankok, az állattenyésztés és a növénytermesztés finanszírozásában, ahol is a bankok az állattenyésztéssel foglalkozó vállalatokat részesítik előnyben, azáltal, hogy magasabb kockázat mellett finanszírozzák.

Feldman Zsolt többek között arról is szót adott, hogy éves szinten a mezőgazdaság finanszírozási igénye körülbelül 950-1050 milliárd forint, amelynek mintegy 40%-át a bankszektor adja. Az agrárium finanszírozását a kormány a Magyar Fejlesztési Bank révén, valamint 2011-től az Agrár Széchenyi Kártya keretében támogatja. Tavalyelőtti év végi indulást követően mintegy 2000 Agrár Széchenyi Kártyaigénylést fogadtak be és 900 kártyát bocsátottak ki, derült ki a pénzügyi szolgáltatásokat közvetítő KAVOSZ adatai szerint. Így a kihelyezett folyószámla hitel az 5 milliárd forintot is meghaladta. Az átlagos kihelyezett hitel egy vállalkozást tekintve 6 millió forint. Ezenkívül még az is kiderült, hogy az igénylők 80 százaléka egyéni vállalkozó. Július 18-tól a szaktárca az Agrár Széchenyi Kártya kamattámogatását az eddigi 2 százalékról megemelte a duplájára, 4 százalékra – mondta Feldman Zsolt, valamint továbbra is garanciadíj-támogatást nyújt a termékhez, tehát így jelenleg az ügyfél által fizetendő kamat az egyhavi BUBOR (budapesti bankközi kamatláb), jelenleg 4 százalék. A helyettes államtitkár elmondta, hogy a szaktárcánál ebben az évben 120 millió forint költségvetési forrás van az Agrár Széchenyi Kártya támogatásához. Viszont azt is hozzátette, hogy jövőre nagy valószínűséggel a keret duplájára lenne szükség. A helyettes államtitkár azt is megemlítette, hogy az Európai Unióban az agrártámogatásra külön szabályok, rendeletek vonatkoznak és az Agrár Széchenyi Kártyán keresztül nyújtott támogatás beleszámít a de minimis támogatásra vonatkozó előírásokra. A tárca szeretné azt elérni, hogy az agrárvállalkozásokat 2014 után kedvezőbb feltételekkel lehessen támogatni. Az Európai Bizottság elképzelése szerint 10 ezer euró lenne a maximális támogatási összeg agrárvállalkozónként 3 évre, a tárca ennek 30 ezer euróra emelését javasolja.