Számos találgatás látott napvilágot a magyar sajtóban a júliusban bevezetésre kerülő e-útdíj várható hatásairól. Sokan latolgatják, hogy az elsősorban fuvarozókat érintő többletköltség hogyan fog hatni nem csak a szállítási költségekre, hanem azokat továbbhárítva a szállított áruk árára, és az útdíjból származó bevételnövekedés milyen arányban lesz a forgalomcsökkenésből adódó bevételkieséssel, az állam számára.

Az útdíj bevezetése számos szempont mérlegelésésének következménye, nem kizárólag a bevételi forrás megteremtésének igénye vezetett odáig, hogy számos nyugati ország mintájára nálunk is bevezessék a rendszert. Magyarországon a gyorsforgalmi utak olyan arányú építésére, amit a fejlődőben levő forgalom (és ezen belül a nagyon dinamikusan fejlődő tranzitforgalom) igényelne nincsen forrás. A cél az útdíj bevezetésével az, hogy ezt a hiányzó forrást azok segítségével teremtsék meg, akiknek igazán szükségük van rá, vagyis azok, akik a legtöbbet használják: a helyi és a tranzit fuvarozók. Így, ha a fuvarozók zúgolódva fogadják is az új intézkedést, bevezetésével Európai Uniós irányelvek mentén a használók és környezetszennyezők vállára helyezik a karbantartás, üzemeltetés költségeit.

Mivel a hazánkon áthaladó tranzitforgalom 70–80%-a eddig is fizetős útvonalakon haladt át (autópályadíj), hiszen nemzetközi viszonylatban nem nagyon választottak főutat autópálya helyett, így nem kell arra számítanunk, hogy a szomszédos országok felé kerülnének a fuvarozók. Mivel Horvátország most lesz tag, idővel neki is követnie kell az Uniós irányelveket, és neki sem érdeke, hogy „olcsó tranzitútvonallá“ váljon, amely látszólag bevételt hoz az országnak, a valóságban azonban leamortizálja a gyorsforgalmi és főútvonal-hálózatot anélkül, hogy jelentős bevételt hozna.

A rendszer legnagyobb gyengesége nem is abban rejlik, hogy fizetni kell az útvonalakért, hanem abban, hogy várhatóan az induláskor műszakilag és szervezésileg sok nehézség fog adódni. Nem lehet például pontosan tudni, hogy a külföldi kamionok hogyan is fogják fizetni az útdíjköteles útvonalak költségeit. Nekik is szerződést kell kötni egy bevallási közreműködővel? Be kell szerezniük a magyar rendszerekkel kompatibilis eszközöket? Külföldre számláz az ÁAK? Hogyan történik a behajtásuk szükség esetén?