A legtöbb európai országban az autópályákon, illetve gyorsforgalmi utakon a gépjárművek útdíj megfizetése ellenében közlekedhetnek. Egyes országokban a motorbicikliknek, illetve a személyautóknak matricát kell beszerezniük, a tehergépjárművekre és buszokra pedig egy fedélzeti egységet kell beszerelni, amely az elektronikus kapukkal műholdas jelek segítségével kommunikál, hogy a kapu rögzíthesse a jármű adatait, és kiszámolhassa a fizetendő útdíjat.

Az egyes országokban az útdíjak mértéke változó (általában a gépjármű tömegétől, emissziós osztályától és a megtett útszakasz hosszától függ). Bizonyos országokban egyes szakaszokon nem kell útdíjat fizetni, más államokban pedig egyáltalán nem. Az utóbbi csoportba tartozik például Andorra, Ciprus, Észtország, Finnország, Izland, Liechtenstein, Luxembourg, Málta, Monaco, Ukrajna és a Vatikán, ahol a személygépkocsik számára nincs útdíj.

Franciaországban, Horvátországban, Macedóniában, Norvégiában, Olaszországban, Portugáliában, Spanyolországban és Szerbiában az útdíj mértéke a megtett útszakasz hosszától függ, illetve (Macedónia és Szerbia kivételével) egyes alagutak, hidak és várások esetén plusz díj megfizetésére van szükség. Ausztriában, Bulgáriában, Csehországban, Moldovában, Romániában, Svájcban, Szlovákiában és Szlovéniában matricát kell beszerezniük a sofőröknek; Németországban a jármű emissziós osztályba való tartozását kell matricával igazolni. Az említett államok közül Ausztriában, Bulgáriában, Németországban, Romániában és Svájcban kell plusz díjat fizetni bizonyos alagutak, hidak és városok esetén.

Különböző pótdíjakkal kell számolni egyes alagutak, hidak és városok esetén Albániában, Belgiumban, Bosznia-Hercegovinában, Dániában, az Egyesült Királyságban, Fehéroroszországban, Görögországban, Hollandiában, Írországban, Lengyelországban, Lettországban, Litvániában, Montenegróban, Svédországban, illetve Törökországban is.